Az igazi kempingesek biztos total hülyenek neznek bennünket. Ahelyett, hogy (az elöre lefoglalt) egyetlen kempingünkben belassulva eltöltenenk a 2-3 hetet, allandoan költözünk. Nemcsak egyik kempingböl a masikba, de akar kempingen belül is, egyik helyröl a masikra. Persze igy rugalmasabb, felfedezösebb az egesz. Es ha az egyik hely
rossz, vagy ejszaka 6 fok van, akkor egyszerüen tovabballunk. Illetve olyan egyszerüen nem is. Kicsit morogva, marmint altalaban a Miki morog, mert utal pakolni - elegge odafigyelve kell a cuccunkat az autoban elrendezni, hogy pont beferjünk. Raadasul több dolog nehez, a satrunk pl. 18 kilo, ugyhogy nem tul kellemes a bepakolas. Viszont en meg neha a Mikire morgok, hogy ne morogjon, akkor legközelebb foglaljunk elöre es maradjunk egy helyben es nincs pakolas. Vagy menjünk all inclusive tengerparti hevereses nyaralasra, akkor nem kell 18 kilos satrat magunkkal vinni. Persze harmunk közül a Miki szeret a legjobban felfedezöset, kalandozosat jatszani, ugyhogy a morgas max. 10 percig tart. En meg kifejezetten szeretek költözni, ugyhogy nekem nincs bajom a gyakori valtozassal. Azt hiszem, Tobi szeretne egy helyben maradni es a pakolas es tovabbutazas idejet is inkabb füvön negykezlabazassal tölteni, de sajnos neki meg nincs szavazati joga. A velemenyet azert sokszor hangosan kifejti.
A Lago di Idro-nal jol ereztük magunkat, de annyira azert nem volt szuper a hely, hogy akar megkerdezzük, maradhatunk-e. Annak ellenere, hogy tudtuk (Miki tudta), hogy ha eszakabbra, magasabb hegyek köze es magasabban fekvö völgybe jövünk, rosszabb idövel kell szamolnunk, pentek reggel elindultunk. Gyors pakolas (kis morgas) es a barati holland csaladtol vett bucsu utan atjöttünk Lombardia-bol Trentinoba, konkretan egy, a Lago di Molveno to partjanal fekvö kempingbe. Viszonylag kockazatos volt, hogy ide jövünk, ahol egyetlen kemping van a to partjan es nem a 80 km-re levö Lago di Caldonazzo-hoz, ahol 4 kemping közül is valaszthattunk volna. De a kempingkönyv csodalatos panoramat igert, ugyhogy nem tudtunk ellenallni. Hat nemcsak a panorama csodalatos, de az egesz hely idilli, mar amennyire ez a szo az olaszokhoz illik. Amikor elsö pentek delutan setaltunk egyet a sürü melyzöld füves strandon, jobbra a türkiszkek vizü to, balra 3000-es csucsok, elöttük meg strandröplabdazo es strandaerobikozo turistak - annyira bejött az egesz, hogy elsirtam magam. Na nem nagyon, csak egy kicsit, hogy milyen jo itt es de jo itt es...
Viszont Idöjos Miki nem tevedett, az idö tenyleg rosszabb lett, ezeket a sorokat most vasarnap este a satorban ülve irom, kint esik az esö. A hömerseklet ok, altalaban pulcsiban vagyunk, de igy is kint töltjük az egesz napot. Meg nem csinaltunk semmi különöset, ma az esö nem is nagyon hagyta, tegnap kb. kis seta, kis futas (en), biciklivel környekfelfedezes (Miki), földröl babakocsiba kapaszkodva felhuzozkodasok (Tobi) volt a program, ja es ebedeltünk is egy finomat. (Most jut eszembe, majd az etelekröl meg a mit-eszünkröl is kell valamikor irnom.) Pontosabban egy különöset azert megiscsak csinaltunk: ma delelött at kellett költöznünk a 138-as satorhelyröl a 195-ösre. Ugyanis tele a kemping es csak ugy kaptunk helyet, hogy az elsön csak ket ejszakat maradhatunk, utana a masodikon meg negyet. De egyelöre olyan jol elvagyunk es az atköltözes is olyan jol ment, hogy azon gondolkozunk, hogy ha van hely, maradunk itt csütörtök utan is, akkor is, ha ennek egy ujabb atköltözes az ara.