Sajnos az utolso 5 naprol mar megint csak utolag irom a beszamolot. Raadasul több, a Molveno-nal irt sort is ujra be kellett irnom, mert valami lefagyas miatt nem tudtam öket sem publikalni, sem masolni. Kar, mert persze frissen, az elmenyek utan jobb irni, arrol nem is beszelve, hogy olvasni is rosszabb lehet, ha ilyen nagy kihagyasok, ugrasok vannak.

De nem mi tehetünk rola. Az ausztriai kempingünkben nem volt sem aramunk, sem internet kapcsolatunk, pontosabban az utobbi lett volna, orankent 5 euroert (!). De ezt pofatlanul soknak talaltuk, ugyhogy annak ellenere, hogy a kemping egyebkent kifejezetten olcso volt (napi 20 euro), nem interneteztünk. 

Ott hagytam abba, hogy elindulunk a Molveno-totol, jövünk vissza Ausztriaba. Eleg sokat gondolkodtunk azon, hogy mi legyen az utolso allomas, del-tiroli, tiroli kempingeket is nezegettünk. A fö szempont az idöjaras volt, allandoan azt neztük az interneten, hogy hol varhato napos idö es mi milyen magasan fekszik, hogy ugye ne fagyjunk meg ejjel. Aztan az egyik delelötti tollaslabdazasnal kitalaltuk, hogy elmegyünk a Weissensee-hez - ennel a karintiai tonal voltunk elöször kettesben nyaralni, meg 2008 nyaran. 

Szombaton szepen összepakoltunk (meglepödtünk, de azuttal nem szemerkelö esöben kellett satort bontani), aztan elindultunk eszak fele. Eleg jol jöttünk, a pihenönk sem volt nagyon hosszu, megis eleg kesön erkeztünk a Weissensee-hez. Harom kempincimet is tudtunk, mindharomnal telefonon is megerösitettek, hogy jöjjünk nyugodtan, van hely. Az elsö kempingben konkretan 1 hely volt, eppen egy a söröket nyitogato, feltehetöen bulizni keszülö csapat mellett. A masik kempingben pedig lett volna több hely is, itt viszont a tusolokert sorban allok latvanya es ugy altalaban a szaniter riasztott el bennünket. Hiaba volt mar 6 ora körül, ugy döntöttünk, hogy itt 1 ejszakat sem maradunk. A harmadik Weisensee melletti kemping a to tuloldalan, 60 km-re lett volna, ugyhogy inkabb visszamentünk az uton 15 km-t Greifenburg-ig, ahol utközben lattunk kempingjelzeseket.

A "Fliegercamp / Camping am See" egy kicsi, baratsagos, sikloernyösökre es sarkanyrepülösökre specializalodott kemping volt, egy pici, de szuperül kiepitett fürdöto mellett. Raadasul pont repülös fesztival volt, ugyhogy ugyan kaptunk helyet, de azert olyan nagyon nem valogathattunk. Cserebe bele-csöppen-tünk egy ujabb extrem sportos környezetbe, azok utan, hogy juniusban a Soca-nal (Szlovenia) vadvizi kajakosok talalkozojan vettünk reszt, most mar rettentö menönek erezzük magunkat. Ezt az extrem sportot, a repülest ezuttal egyikönk sem probalta ki, de azert erdekes volt a nezni a többieket. Volt, hogy egyszerre több, mint 40 sikloernyöst lattunk a levegöben.

Mi viszont inkabb gyalogosan szeretünk felfedezni, ugyhogy azt terveztük, hogy a nyaralas utolso napjaiban majd jo nagy turakat teszünk. A 3 nap alatt ez leginkabb a 3., a raadasnapon sikerül. Azert is irom, hogy raadasnap, mert eredetileg keddig akartunk maradni, de miutan vasarnap a Tobi extra hosszu delelötti alvasa megröviditette a tervezett turankat (csak a Tschabitscher-nel mentünk egy oracskat a nosztalgias tepertös gomboc es palacsinta utan), hetfön pedig a zuhogo esö miatt egesz nap a satorban kuckoztunk, ugy döntöttünk, hogy maradunk meg egy napot. Különben is, milyen befejezese lett volna a nyaralasnak egy esös, nyirkos nap. (Mellesleg, ha valaki megkerdezne Tobit, hogy mi volt a kempingezes alatt a legjobb, lehet, hogy ö ezt a hetföi esös napot valasztana. Egesz nap hancurozni Apaval a satorban, delutan Mamaval összebujva aludni...) Szoval rahuztuk meg a keddet, turaztunk meg egy jot, este bepacolt husit sütögettünk a satornal es örültünk, hogy masnap, szerdan reggel szaraz satort fogunk elcsomagolni. Es egesz nap nosztalgiaztunk, hogy emlekszel, milyen jo volt a Ledronal, milyen jofejek voltak a hollandusok az Idronal, es az a strand, a Molvenonal!...

A szerda reggeli összepakolas es a hazaut aztan egy melto befejezese volt a 3 hetes kalandnak. Minden siman, zökkenömentesen ment. Satorbontas elött elbucsuztunk az ideiglenes otthonunktol, mindent probaltunk szepen tisztan elrakni, hogy rendesen tudjon a kempingfelszerelesünk teli almot aludni. Nem mondom, hogy nem volt jo itthon rendes agyban aludni es az is szuper, hogy sajat fürdöszobank van, raadasul nem 50 meterre. De összessegeben mindharmunknak nagyon tetszett a kempingezes, ugyhogy egyelöre ugy nez ki, hogy jövöre folyt. köv.