Legeloszor is nagyon koszonjuk a kommenteket es az e-mail-es batoritasokat, jol esik, hogy velunk utaztok. Halabol fozunk majd egy olyan csipos tom yun kung-ot, hogy besz*rtok. A fozokurzusra valoszinuleg en (Andi) fogok menni, ha minden igaz, Bangkokban, de arra meg egy-ket napot varni kell.
Tegnap delutan visszarepultunk Mae Hong Son-bol Chiang Mai-ba, elotte azt hittuk, az 1 delutan + 1 delelott keves lesz ott, de vegul pont jol jott ki. Mae Hong Son egyebkent egy kis 6000 fos varoska, valamikor az 1800-as evekben alapitottak, eredetileg elefant kikepzo kozpont volt. Ez most mar egyaltalan nem latszik rajta, az viszont annal inkabb, hogy a lakosok kb. fele Burmabol menekult at, ha jol emlekszunk az utikonyvre, az 50-es evekben, vagy evektol. A templom-csoportok fo epulete fabol van, a sztupa (allitolag) hasonlit a burmai sztupakhoz (nem tudjuk, de az biztos, hogy kicsit masok, mint itt, Chiang Mai-ban), es vannak a templomokban olyan reszek, ahova nok nem mehetnek. Nem titkos kis kamrakrol van szo, hanem egyszeruen a terem 1/4 reszere csajok nem tehetik a labukat... azt nem tudjuk, hogy milyen azon a reszen, mert a Miki szolidaritast vallalt velem, es nem ment tovabb. De lehet, hogy csak baromira unta a templomot es orult, hogy mehetunk kifele.
Szoval Mae Hong Son-ban szorgalmasan megneztuk a templomokat, hegyteton, to mellett, ahol csak lehetett, aztan mar kicsit orultunk, hogy elrepulunk. A varos lenyege ugyanis a "misztikus, sejtelmes" hangulat lett volna, de ebbol mi semmit nem erzekeltunk a thai turistak tomege es az ezzel jarol "minden-utcaban-kirakodovasarok" miatt. Azt hittuk peldaul, hogy ha felkelunk 1/2 7-kor es fel-tuk-tuk-ozunk a hegyteton levo templomokhoz, akkor teljesen egyedul leszunk nehany szerzetessel es a felkelo nappal (ah!), de sajnos ettol elegge kulonbozo latvany fogadott. Mint megtudtuk, a thai-oknak nagyon fontos, hogy az uj evet templomlatogatassal koszontsek. Es szeretnek koran kelni.
Eletunk lerovidebb repuloutja (35 perc) utan visszaerkeztunk a thaifoldi kalandok kiindulopontjahoz es hamarosan rendkivul buszken megallapitottuk, hogy mintha otthon lennenk, egyszeruen a kisujjunkban minden utca. Ez kb. 2 ora mulva megdolt, amikor nem az ismert, hanem a recepcios altal ajanlott uton mentunk az ejszakai piacra vacsorazni es hirtelen a Chiang Mai-i szexturizmus foutcajaban talaltuk magunkat. Ez az utca nem volt a kusujjunkban. Mindenhol barok, a barokban miniszoknyas lanyok, nameg persze onfeledten szorakozo (foleg 50-es) ferfiak. Az mindegy volt, hogy mogotte megyek, a Mikit is mosolyogva szolitgattak, de ugyesen (okosan!) ellenallt.
Azt hittuk, az aznap esti kulturalis szorakozast ezzel le is tudtuk, de aztan utunkba kerult egy csapat lanynak oltozott fiu (?) ("ladyboy") es az o programajanlatukra mar mindketten elcsabultunk: vacsora utan beultunk egy thai box meccsre, pontosabban 5 meccsre. Errol inkabb majd fotokat mutatunk, egyelore annyit, hogy tenyleg pufoltek egymast, nem csak show-volt, durvan lehetett hallani az uteseket.
Mara kicsit kevesbe korhataros kulturat es aktivabb sporttevekenyseget valasztottunk. Csinaltunk egy konnyed biciklisturat Chiang Mai kulso falvain keresztul, a vezetunk pedig meselt nekunk a thai-ok hetkoznapjairol. Peldaul, hogy miert colopokre epul a tradicionalis thai haz, hogyan termesztik a rizst, hogyan temetkeznek. Erdekes es jo hangulatu nap volt. 4 korulre visszaertunk, azota setalgatassal, hevereszessel es eszegetessel toltottuk az idot. Ja es mivel az elmult napokban nagyon ugyesek voltunk, itt volt az ideje egy ujabb jutalmazasnak: ezuttal olajos masszazst valasztottunk. Annyira jo volt, en majdnem bealudtam.
Holnap sokat fogunk utazni, dzsippel, kisbusszal, elefanthaton. De majd utana minden reszletesen.